Horváth Gabriella:

​

A 10 napos módszertani továbbképzést az Executive Training Institute szervezte általános iskolai tanárok részére Máltán. A kurzus témája: The Playground Classroom Primary School. Egy gyakorló nyelvtanár –mentor számára elengedhetetlen a folyamatos nyelvi, szakmódszertani és pedagógiai megújulás. Kiemelten fontosnak éreztem, hogy a napi munkám (igazgató-helyettes/mentor tanár) mellett legyen időm és igényem arra, hogy reflektáljak saját munkámra, módszertani ismereteimet felelevenítsem, bővítsem módszertani eszköztáramat és ezt kollégáimmal is megosszam. Ezért is találtam a legalkalmasabbnak az általam választott továbbképzést, aminek a célja az angol nyelvet tanító pedagógusok korábbi tanulmányaik során szerzett módszertani, elméleti és gyakorlati ismereteinek felelevenítése és új módszertani elemek szerinti rendezése. A képzés kiemelt célja volt, hogy módszertani ismeretek felfrissítése révén képesek legyünk még hatékonyabb szervezési formák, eszközök, feladatok kiválasztására. Olyan képzési programon vehettem részt, ami segítséget nyújtott elmélyítenem módszertani ismereteimet és olyan tanulásszervezési és módszertani technikákat ismertem meg, melyek hatékonyan és motiválóan alkalmazhatok különböző korcsoportokkal. A képzés nyelve angol volt, így segített, hogy az osztálytermi nyelvhasználat mellett a saját szakmai munkánkra is reflektálni tudtunk a célnyelven. A képzés célja volt, hogy képesek legyünk még hatékonyabb szervezési formák, eszközök, feladatok kiválasztására. A továbbképzés rávezetett arra, hogy az angol nyelv tanulása–tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket, egyéb tanulási forrásokat kritikusan tudjam elemezni és a konkrét céloknak (pl. szókincsfejlesztés, tesztelés) megfelelően kiválasztani.

A képzés tematikai egységei:

Az osztálytermi munka szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos ismeretek: (Co-operative Learning, Teaching Language through Project Work: Task-Based Learning,)

 

Ez a rész az osztálytermi nyelvhasználatra vonatkozó saját tapasztalatokra és a jó gyakorlatok megbeszélésére épült. Szerepet kapott az osztálytermi munka előkészítése és szervezése, a tananyagfejlesztés és feladatok testre szabása, pl. nyelvkönyvcsaládok felépítésének átgondolása a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Szókincs-elsajátítás: (Learner Styles & Multiple Intelligences: Looking at Primary School LearnersEz a rész a szókincsismeret jelentőségét hangsúlyozta a nyelvtanulásban. Reflektálhattunk a szókincsismeret aspektusaira, szótanulási stratégiákra, nyomtatott és online tananyagok szókincstartalmára.

                     

A munkaformák (egyéni és pármunka, a kiscsoportos és nagycsoportos munkaforma, (Co-operative Learning) valamint az oktatási formák (Teaching Language through Project Work) tanulói állomások megismerését biztosítja a továbbképzés tematikája.

Különböző módszertani megközelítést mutattak be a tanfolyamon (Having  fun With Grammar Games- Including Total Physical Response TPR)

 

Az új IKT eszközökkel ismertettek meg a tanfolyamon (Using Computers – Exploiting the Internet For PrimarySchool Learners )

​

Ez a továbbképzés, kísérletet tett, hogy megpróbálja az iskola meghatározta tartalmat a diákok számára ismerős formában közvetíteni, hogy a tanulási folyamat nem csak a tankönyvi szöveg megismerésével, hanem annak digitális, kvízszerű formába való transzformálásával, a feladatok megoldásával zajlik. Azaz a tanulók a tankönyv (vagy más, kijelölt tartalomhordozó) alapján kérdéseket állíthatnak össze egymás számára, a feladatokat kölcsönösen megoldhatják, az eredménnyel rögtön szembesülhetnek. Mindezt a médiából ismerős kvíz formában, számítógépes vagy internetes felületen tehetik.

A színes rudak használatáról, eddig csak angol nyelvű oldalakon olvastam, hazai használata a nyelvtanítók körében ismeretlen.(CuisenaireRods &Language Learning)

 

A drámapedagógiával is megismertetett a tanfolyam, aminek feldolgozása kiscsoportos munkaformában, szituációs  gyakorlatokon keresztül történt.( Drama & Roleplay for PrimaryLevel)  Az értékelésben szerepet kapott az aktivitás, a saját oktatási  gyakorlatra történő szóbeli önreflexió, rövid prezentációk. Így, az általam választott 2 hetes módszertani pedagógus-továbbképzésen olyan módszereket sajátítottunk el, melyekkel hatékony és motiváló módon lehet kisgyermekek nyelvtanulását elősegíteni, hogy így speciálisan a korosztály igényeire szabott foglalkozásokat tudtunk tervezni és hazatérve megvalósítani. Bár hazánkban, a Nemzeti Alaptanterv csak az általános iskola 4. osztályától teszi kötelezővé az idegennyelv-tanítást, így ettől kezdve ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok mentén történjen a nyelvi fejlesztés és értékelés, a szülők többsége ezt az életkort már megkésettnek tartja az idegen nyelvi ismerkedés szempontjából. A szülők igényeire válaszolva a nyelvoktatás az iskolánkban az 1 osztálytól kezdődik heti két órában, csoportbontásban. Iskolánkban a pedagógusaink dolgát nem könnyíti meg, hogy a 9-10 évesnél fiatalabb tanulók idegen nyelvi fejlesztését és értékelését úgy kell megvalósítaniuk, hogy nincsen irányadó tanterv, módszertani útmutató számukra, amely támpontul szolgálhat abban, hogy melyek az alsó tagozatos nyelvtanítás céljai és alapelvei, melyek lehetnek a reális követelmények, és miként lehet mérni a gyerekek nyelvi fejlődését. A mentorálási folyamatban, valamint, az óralátogatásokon is azt tapasztalom, hogy módszertani útmutató hiányában nem feltétlenül a 6-10 éves korosztály gondolkodási és érzelmi érettségének, érdeklődésének megfelelő eszközöket alkalmazzák pályakezdő pedagógusaink. Fontos volt számomra a továbbképzés másik célja, hogy a résztvevőkkel közösen átgondolhassuk azokat a kutatási eredményeken alapuló módszertani és pedagógiai alapelveket, melyek a korai nyelvtanulásra vonatkoznak; összegyűjtsünk és kipróbáljunk olyan tanulásszervezési és módszertani technikákat, melyek az adott korcsoportnak megfelelően sikerrel alkalmazhatók az angolórákon; praktikus segítséget kaptam a tanmenetkészítéshez és a tananyag kiválasztásához a korai nyelvelsajátítás területén. A kurzus specialitása volt, hogy nem pusztán módszert tanított nekünk, résztvevőknek, hanem segített abban, hogy a létező módszerek, technikák, tananyagok áttekintése után könnyedén tudjunk a korcsoport speciális igényeire szabott egyéni óraterveket, tanmeneteket megtervezni, megvalósítani. A képzés időtartama alatt a résztvevőkkel összeállítottuk a saját portfóliónkat, amelybe a kurzus során összegyűjtött nyelvi, módszertani anyagai vannak. Ezek egyrészt dokumentálják a fejlődésünket, másrészt hasznos módszertani anyag, amit a tanítási-mentorálási gyakorlatomban tudok használni.

Közös csoportot hoztunk létre a Facebookon és a WhatsApp platformon, Playground Classroom névvel, ahol azóta is tartjuk a kapcsolatot, módszertani anyagokat küldünk egymásnak.

 

 

       

      

A kurzuson 12 tanár vett részt: Bulgáriából 3-an, Lengyelországból 3-an, Spanyolországból 2-en, Csehországból 2-en Magyarországból 2-en.

                                  

A nemzetközi csoport nyitottan, egymást inspirálóan tudott együtt dolgozni, a kapcsolatot szeretnénk közös munkával a későbbiekben több kollégával fenntartani. Sokat foglalkoztunk még az órák alapfelépítésével, pl. egy óra időtartamának felosztására, az idegen nyelvi feladatok alkalmazásának lehetőségeivel. Sok új feladatot ismerhettünk meg, melyek közül leginkább a kreatívabb, a diákok bevonására építő bemelegítő feladatokat, ezen felül az ismeretek rendszerezésére használható feladatokat találtam érdekesnek és széles körben, több nyelvi szinten, ezen bármelyik angolul tanított tantárgy tanításában használhatónak.

                                 

          

Budapest, 2018. szeptember 01.                                      Horváth Gabriella